21.rész - 1 éve együtt

*1 hónappal késöbb*
Ebben az egy hónapban nem történt velem semmi érdekes. Stefanal minden tisztázódott kiderült,hogy miért volt azzal a lánnyal. És most az életem tökéletes.
De vajon ez így is marad?


Reggel arra ébredek,hogy a nap elérte az ablakom és besüt a szobámba.
Miután elkészülődök nagyon boldognak érzem magam mivel ma Stefanal 1 éve vagyunk együtt.
Iszok egy tasak vért és elindulok az erdőbe a vízeséshez.
Amikor odaérek Stefan sehol megfordulok,hogy elinduljak megkeresni és akkor elém áll és megcsókol.
Van a kezében egy kosár ami két oldalas az egyik oldalából elővesz egy gyapjú takarót majd egy lepedőt még ráterít és lefekszik rá majd én is mellé.

Elkezdjük hallgatni a vízesést, a madarak csicsergését
és egymás szívverését.
Elkezdünk csókolózni kb 20 percen keresztül.

Majd amikor abbahagyjuk rárakom a fejem a mellkasára
és nézem ahogy a nap csillóg a vízen.

Egyszer csak felemelem a fejem és a szemem Stefan szeme felé helyezem.
Megsimítom az arcát.
-Szeretlek.-mondom
-Én is szeretlek.-mondja és megcsókol
Most is kb 15 percen keresztül csókolózunk.
Majd Stefan próbál "levetkőztetni",de én nem hagyom.
-Stefan ne.-mondom és elhúzom magam
-Miért? Mi a baj?-kérdezi
-Semmi.
-Akkor?
-Csak nem akarom ezt most.
-Hát jó akkor mit csináljunk?-kérdezi
-Mit hoztál még abban a kosárban?-érdeklődöm
-Hát vért meg farkasbénitó bombát.-mondja

-Azt meg miért?
-Ma van telihold ne feled.
-És? Mi addigra már nem leszünk itt.
-Pedig terveztem.
-Mit szólnál ha nálatok folytatnánk ez a csodálatos napot?
-Rendben,Damon úgy is elment valahová. A ház üres.
-Akkor menjünk.
Összepakoltunk és elindultunk a Salvatore Házba.

Bocsi,hogy kicsit rövid lett,de így sikerült.
Ma még lehet hozok új részt,de ha nem végzek vele akkor majd holnap.
Jó olvasgatást.
Puszi. By:Elena